A KSH 2018. I. negyedéves jelentése szerint az alkalmazottak mintegy 3,7%-a dolgozik már távmunkában, ez körülbelül 144 000 munkavállalót érint. Ezt a rugalmas munkavállalási lehetőséget azonban a Covid járvány berobbanása óta egyre többen kedvelték meg és szinte keresik a lehetőséget a távmunkára. A távmunka alapja az internetalapú munkavégzés, amelyhez számítógépre és internetre feltétlenül szükség van. Ha valaki alkalmazottként dolgozik, akkor a munkaadója nagy valószínűséggel biztosítja ezt számára, de akik vállalkozásba fognak saját maguknak kell a szükséges feltételeket megteremteniük. A KSH szerint a férfiak és a nők egyforma arányban végeznek távmunkát és ha a foglalkozási főcsoportokat vizsgáljuk, akkor a szellemi munkát végzők aránya jóval magasabb, mint a fizikai távmunkásoké. De ez valószínűleg nem is meglepő. A szellemi munka az, amelyet legkönnyebben el lehet végezni távmunkában. A KSH szerint a távmunkában dolgozók mintegy 69%-a rendelkezik felsőfokú végzetséggel és a Budapesten élők dolgoznak leggyakrabban távmunkában.
Mit érdemes tudni a távmunkáról?
A különféle távmunka-megállapodások, szerződések nagymértékben eltérhetnek az egyes munkavállalók tekintetében. Lehetnek rész vagy teljes munkaidős alkalmazottak és dolgozhatnak az otthoni irodájukból vagy esetleg egy úgynevezett co-working térből is. A távmunkában dolgozók sokszor földrajzilag nagyon távol dolgoznak a szervezettől vagy a kiszolgált ügyfelektől.
Kinek és miért éri meg?
Több szakértő szerint is a távmunka előnyös lehet a munkavállaóknak és a munkaadóknak is. A munkaadó az ilyen típusú foglalkoztatás esetén nagyon sok rezsiköltséget takaríthatnak meg, a munkavállalók pedig egy sokkal rugalmasabb időbeosztás szerint végezhetik el a napi munkájukat. A kisgyermekes anyukák a gyermekgondozási költségeiket is csökkenthetik, ha otthonról távmunkában dolgoznak. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy némi negatívum is érzékelhető, hiszen a munkamorál, a kreativitás és a termelékenység vitatott. Az otthonról dolgozóknak nincsen lehetőségük a közös beszélgetésekre és a csapatépítésekre sem, amely nem biztos, hogy pozitívumként értékelhető. Manapság egyre több kutatás és értekezés lát napvilágot arról, hogy milyen lehet a távmunka hatása a jövőre nézve. Sok munkavállaló a távmunkát előnyként értékeli és a munkavállalók jó része a munka-magánélet egyensúly betartására törekszik. Sokan azért választják inkább a távmunkát, mert így elkerülhetik a napi ingázást, illetve sokkal könnyebben teljesítik a gyermekekkel kapcsolatos kötelezettségeiket.
Mely munkakörök alkalmasak a távmunkára?
Természetesen egyes munkakörök alkalmasak és vannak olyan munkakörök is, amelyek biztosan nem a távmunka végzésre. A tudásalapú munkavállalók, mint például a számítógépes programozók, a biztosítási kárrendezők vagy a call centerben dolgozók és néhány adminisztrációs munkakör is tökéletesen alkalmas a távmunkavégzésre. Léteznek olyan munkakörök is, amelyek sokkal jobban teljesíthetnek távmunkában, mint a normál irodai munkavégzés során. Ilyen a könyvelés, a mérnöki munka, a grafikai munka, az adminisztráció vagy akár az értékesítés. Főleg olyan munkaköröknél érdemes távmunkára átállni, ahol jelentős problémamegoldást is igényel a feladat és szükség van arra, hogy koncentrálni tudjanak és alaposan átgondolják a különböző feladatokat. Egy adott feladatkörön belül is sokszor előfordulhat, hogy az egyes részfeladatok tökéletesen elvégezhetők távmunkában, míg más feladatokat esetleg jobb elvégezni személyesen. Egy alkalmazott például készíthet táblázatokat és social média posztokat vagy esetleg cikkeket otthonról, míg a postázási és esetleges iktatási feladatokat jobb, ha személyesen végzi el az irodában. Ma már Magyarországon is sok olyan munkahely van, ahol megosztják a munkavégzés helyét. Egy biztos, hogy a távmunka az elkövetkezendő időszakban is igen népszerű lesz!
